Voltam bulizni. Ebben semmi, de semmi szokatlan nincs. Eldöntöttem, hogy nem iszom, ebben sincs szokatlan. abban se, hogy betartottam. És rá kell jönnöm, hogy én jobban érzem magam így, de elviselhetetlenül ostoba lesz mindenki körülöttem. Komolyan, mintha egy majomketrecbe zártak volna. ahol mindenki kezd szépen lassan a percek csorgásával egyre ostobábban viselkedni.
Áll egy lány, támasztja a pultot a buli már javában zajlik. Rámosolygok, ő vissza. Szuper, zöld út. Odamegyek, bemutatkozok:
- Szia, Don Juan vagyok.
Ő még most is csak mosolyog.
- Remek, szeretnél táncolni?
- Igen, de nem tudok.
- Nem baj én se. (Bár ezzel kicsit füllentettem, de nem akartam lelombozni.)
Tánci, tánci, áááá inkább hagyjuk, nem az a táncos típus tényleg, nem csak szerénykedett, sajgó lábam a fő bizonyíték a könnyű testi sértés vádjában. azért látleletet nem vetetek.
Szóval félre mentünk beszélgetni. Nehéz leírni az élményt, amit a társaságában éreztem. Mintha nem is a földön járó emberrel lenne dolgom. Én alapvető elfogadással állok minden individualista, deviáns viselkedési formát. És az elfogadás mocsarába süllyesztem, vagy ha szimpatizálok vele, akkor gyönyörködöm benne.Ű
De ez a csaj, nem egyszerűen deviáns volt. a beszélgetés során végig azt éreztem, hogy zavarban van. amikor nevetett, akkor minden alkalommal félénken elfordította a fejét. És a maga bevallása szerint a szimfónikus metálért van oda, nem a retró vagy mainstream zenéért. Az elektronikus zene, meg kifejezetten irritálja.
Hát jó, nem a zenei ízlése miatt fogom elkaszálni az esélyeit. az, hogy a beszélgetés nyögvenyelős volt az ő passzivitása miatt, az jobban zavart. Csak akkor beszélt, amikor kérdeztem. egy kivétellel: amikor belekötött abba, hogy miért van rajtam rózsaszín ing. Hát magamban anyáztam egy kicsit. erre előkerültek a barátai nem sokkal ezután a közjáték után, amikor épp egy beszédesebb periódusában volt. Barátnő: alacsony digi, de legalább életrevaló. És annak ostoba gorillaszerű pasija, aki féltékeny és kötekedő. És a hangneme miatt szívesen belevertem volna az ostoba fejét a seggébe. De mint tudjuk, jobb nem keresni a bajt. De a hangja annyira bicskanyitogató volt, hogy jobbnak láttam, ha minél hamarabb lekoptatom őket. Így csak kedvesem vigyorogtam bele a fejébe és megkérdeztem, hogy milyen a buli fent...
Észre vették magukat és be is mentek a mellettünk lévő táncterembe. Mi folytattuk a beszégetést és idővel utánuk mentünk. Épp a DANZAKUDÚRÓ ment, amire lehet salsázni. Hát gondoltam megtáncoltatom a csajt. És elkezdtem volna tanítani, de semennyire nem volt fogékony. Így jól megsértődött, hogy én tudok táncolni, ő meg nem. És megpróbálta, minden átmenet nélkül, kicsavarni a karomat. Én annyira megdöbbentem ezen, hogy köpni, nyelni nem tudtam. ILYET????? Hogy megsértődik egy ilyenen, kb 15 perces ismeretség után és ki akarja csavarni a karom? Ez teljesen hülye. Meg is mondtam volna ezt neki, ha nem vagyok ledöbbenve, így véletlenül csak elmentem másfele és igyekeztem velük nem összefutni... Utólag egy szó jut róla eszembe: pszihopata.
A nők néha nagyon nagyon furcsák tudnak lenni. Az este során találkoztam persze a barátaimmal is. És a csapat összetétele idővel az újonnan csatlakozottak miatt. Csatlakozott hozzánk, 3 lány és egy fiú.
A lányok:
Lány 1: telt, miniruhás, magassarkúban képtelen menni, mégis az van rajta, hangos, részeg
Lány 2: pálcika vékony, kb, mint egy cukormentes vattacukor. És teljesen ribanc.
Lány 3: személyiségre a legnormálisabb, nem meglepő módon a legcsúnyább, leginkább egy terhes lamantinra emlékeztet. Persze, ő az első perctől oda volt értem... -.-
Srác 1: 37!!!!!! éves és egy 21 éves csajjal jár... -.- Na mindegy, de látszott rajta, hogy nem 100-as.
Mi:
István: Kopasz, inges sportos. szélsőjobbos eszékkel teli. Piásan politizálós, székely magyar indentitását híresztelő, apjáról sztorizós. Részegen állattá váló, egyébként fogtechnikus.
Bálint: Retró (nem márka) farmer dzseki, 3 számmal nagyobb kínai fehér ing, kretén stílus. a leg egyértelműbb dolgokat ismételgeti. Látunk egy kék autót. Elmeséli nekem, aki ott voltam, hogy láttunk egy kék autót. -.-
Balázs: semmi különös, külsőre olyan, mint Petőfi kokárda nélkül. egyébként kék öves karatés.
Ahogy telt az este, egyre jobban elszabadultak a dolgok. Mindenki egyre jobban olyan lett, mint amilyen eredetileg. Kivéve a minipetőfit, mert ő eltűnt. Lány1 és 2 is rám nyomult, mert én csendes hallgatásba húzódtam vissza, és ez mindenkinek bejött. Pedig csak untam őket. És mihamarabb le akartam lépni, amit meg is tettem, az első adandó alkalommal. Mentek mint egy csürhe és szép lassan, de biztosan, lemaradtam, majd amikor nem figyeltek oda, szépen hátat fordítottam és elindultam igen sürgősen. :D
Utána találkoztam egy csajjal, aki sírt. Megkérdeztem tőle, hogy miért sír. Ekkor elmesélte, hogy bulizni voltak és megcsalta a pasiját. Aki erre kidobta. És még neki állt feljebb, hogy hogyan merte kidobni a pasi. ezek után velem akart volna vigasztalódni és feljönni hozzám. De úgy éreztem, hogy hiába áll a zászló a csajnak, biztos, hogy nem fogom még csak megcsókolni se. Nem kell nekem már ilyen kaland. És végérvényesen beláttam, hogy többre van szükségem. És el is keseredtem, mert egy olyan lányt ismerek csak, akit el tudnék magam mellé képzelni, de vele évek óta nem beszéltem. És csak remélni tudom, hogy találok még olyat, aki képes komolyan venni az életet, és nem ilyen plankton módon viselkedni. Hanem tisztelni önmagát, és egyéniségként viselkedni ebben a világban. Nem azt várom, hogy szent legyen, csak képes legyen egy értelmes értékrend szerint viselkedni. Nem baj, ha néha(!) eltár tőle. De legalább legyen neki. Persze miután vissza utasítottam én is rohadék voltam, meg impotens és még meleg is. De hát ez van. Szóval hazajöttem és inkább eltettem magam egy szebb napra. :D
