Friss topikok

  • Kutul: Kedves "Cápakaka"! Most olvastam újra Ördögi Roy könyvét és keresgéltem a neten, hogy mi lehet ve... (2014.01.20. 12:11) Kézifék

Az optimizmus

2013.08.02. 09:49 | Cápakaka | Szólj hozzá!

Egy ideje már folytatom társadalom elemző, párkapcsolati gondolatmenetem. És azt kell látnom, hogy egyáltalán nem bonyolult téma.Eddig arról beszéltem mi előzi meg a randit, ma  magáról a randiról lesz szó.
Ugye mindenkinek vannak igényei. Kinek kisebb, kinek nagyobb. Van, akinek elég annyi, hogy kitartó legyél és ne hagyd el az első szex után. Persze ezek az emberek általában az első szex után lapátra kerülnek.

"-Tudod mi a fura? Az,hogy mindannak, ami lenni szerettél volna legalább a hetven százalékát-ugyanúgy, mint bárki más- megvalósíthattad volna. De sosem tetted.
- Igen. gondolkodtam is sokat, hogy vajon miért? Jó darabig magamban kerestem a hibát, és lustaságom, az alkalmatlanságom, a butaságom, a gyávaságom merül fel okként. aztán arra a következtetésre jutottam- amikor végig gondoltam, hogy mi mindent tettem, és mi mindent lettem valójában-, hogy valószínűleg azért nem tettem semmit ezekért a célokért, mert az én életem nem ezekről szólt"

Ez emberek önmaguknak választják a szerepet. Ha egy önmagába diffundált ősvesztes vagy, akkor az a TE választásod. Te magad választod a kövérséget, amikor helytelenül táplálkozol és lusta vagy mozogni. Te magad választod azt, ha nincs párod, a türelmetlenségeddel, önzéseddel és hülyeségeiddel. Persze ez mond nem azt jelenti, hogy nincsenek külső tényezők. De minden embernek adatott egy maximum, amit képes elérni. És ha elegendő elhatározása van, akkor képes is elérni. Nem mindenki született arra, hogy rock sztár legyen. De ha mondjuk Lukács Laci nem kezd el zenélni és hagyja a füstös hangját egy callcenterben rohadni, akkor ma nem lenne Tankcsapda. Így neked is, ha teljes és boldog életet akarsz, meg kell keresned, hogy mi az, amitől te ha nem is különleges vagy, de minimum tehetséges.
Szóval végeredményében minden a te hibád, választásod, hiányosságodra vezethető vissza.

Tegnap beszélgettem egy barátommal. Tipikus érzelmes srác, mindenféle romantikus eszmével verve. Most nemrég talált egy csajt, aki bejön neki, jó a szex és még anyagilag is megvannak. Szeretik is egymást és most készülnek nyaralni. Hogy ezzel mi a bajom és miért fanyalgok? Irigykedem? Nem, csak átéltem már én is ezt. és mivel 21 és 19 évesek, tudom, hogy ez nem egy életre fog szólni. De kívánom nekik, hogy egy életet éljenek le egymás mellett. Mert nem rossz emberek, nem ártanak senkinek és csak a maguk boldogságát keresik a világban. Szóval egy szó, mint száz, semmi baj nincs velük. És ez a haverom még ezenfelül jó táncos is.

Én tudom magamról, hogy a csalódottságom türelmetlenné tesz és bizonytalanná. De egyre inkább tudatosítom magamban, hogy ha egy lány akar valamit, akkor az az első 10 percen eldől és azt kilesni kell, hogy hogyan döntött, nem befolyásolni. hanem megfelelő érzékenységgel rájönni, hogy vajon hogy döntött. Így az első pillanatban oda kell figyelni a külső megjelenésre, és az attitűdre, ami sugárzik rólad. Pasiként az első és legfontosabb dolog, amit tehetsz, hogy tudatosan eddzed magad, az elméd is a randira. Hogy végeredményképpen fejben döntsd el egy találkozó kimenetelét.

Mik azok a dolgok, amikre oda kell figyelni egy randi során:

- Alapvetően mindent szabad, amit a lány is akar.
- Figyelni kell rá.
- Legyél kezdeményező, határozott.
- Ne menj el pénz nélkül.
- Ne bámuld a melleit.
- Nézz a szemébe.
- Ne beszélj túl sokat.
- Ha nem megy, akkor nem kell erőltetni. Alias citrom törvény.

Persze ettől sokkal több minden van, amire oda kell figyelni. De mégis hogyan indítsunk egy randit?
Adott a helyzet valamilyen módon formában meg van beszélve egy találkozó. Legyen mondjuk Deák, Meki előtt, este 8. Mindenkinek megfelel. Szuper. Ott állsz, fésülve, ingben. Kissé idegesen, mert, háááát mégiscsak ez egy elég jó csaj, és meg kellene valahogy szerezni és milyen jó lenne, magadban már a házasságnál tartasz, de visszarángatod a lelked a valóságba, mert te nem vagy Ted Moosby... Ha már jellemeznem kellene magam én olyan Marschall típus vagyok. Olyan, aki csak idővel teljesedik ki. Igaz voltam Barney is, de ha őszinte lehetek, nem élveztem. Persze sok sok előnye volt. És nem mondom, hogy akkor rossz volt. De most nem tudnám élvezni. Mások az igények. Érzem, hogy 24 vagyok. Igyekszem a seggemen maradni és keresem a helyemet. De még van egy álmom, amit viszont egyedül nem tudok beteljesíteni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://capakaka.blog.hu/api/trackback/id/tr385437172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása