Cápa kaka

Vannak emberek, akiken nehéz kiigazodni. Ezen sokaságnak túlnyomó többsége nő. Tekintve azt a tényt, hogy sokszor maguk sem tudják, hogy mit szeretnének. Ilyenkor a legjobb amit tehet egy férfi, hogy derűs érdeklődéssel végignézi a nő szenvedését, ameddig a benne lévő hormonok leboxolják a döntést. Persze ez a magatartás is idegesíteni fogja a nőt, viszont így legalább minimálisra csökkentjük a kockázatot és a magunk sérülését. Én a magam részéről igyekszem ezt a taktikát követni. Ezzel elérem azt, hogy én szórakozom, és bár némi durcit váltok ki belőle, azzal, hogy azt hiszi bagatellizálom a problémáját, de még mindig jobb, mint félresikerült akciók után kaparni el a sok hülyeség nyomait. Szóval tedd le a segged és örülj, h szelel.
A történet tegnap előtt kezdődött. Megismertem egy csajt a Morriban. Táncoltunk elvoltunk. De akadt egy kis bökkenő. Minden gesztusa azt sugallta, hogy ez így nem lesz okés. Éreztem rajta, hogy nem tudtam meggyőzni, nem varázsoltam el ect. De mégis meg volt beszélve egy randi. a telefonszámunk kölcsönösen ismert volt. És így le is mondta a találkozót. Facebookon se jelölt vissza. Így minden arra mutatott, hogy igyekszik tökéletesen elfelejteni azt a pillanatot, amikor meggondolatlanul azt mondta, h randizik velem. Semmi gond, van ilyen. A lányok megijednek, meggondolják magukat stb. De egy nagyon kedves barátnőm unszolására, pontosítok: ex barátnő, unszolására lementem megint. Exbarátnő: nem jártunk sokáig kb 1 hónapig kavartunk még a prehistorikus időkben. De a kellemes barátság a mai napig megvan. Ültek szépen a vaslépcsőkön az udvari részen. Mellettük a tegnapi csaj és a barátnője. Látom, hogy ebből nagy jelenet lesz. A kép adott a tegnapi randilemondós csaj és a barátnője észrevettek és igyekszenek láthatatlanná válni. Mellettük az exem és az ő szőkevékonynagymellűbutácska barátnője. De már csápol, hogy menjek már oda, kicsit azért haboztam, de úgy voltam vele lesz ami lesz. Szóval adjuk neki az ívet. Elindultam feléjük. Láttam a rezzenést, hogy ezek azt hiszik, hozzájuk megyek. Intettem is, hogy helló, de a mellettük lévő két csajhoz mentem oda, akik nagy örömmel ugrottak a nyakamba. Ezen még nagyobbat néztek. Teljes ledöbbenés és letargia. Most akkor mi van? Ez nem is olyan idegesítő faszfej?
Az exemnek gyorsan vázoltam a szitut, erre ő gyors, lefitymáló végigméréssel jutalmazta a randilemondót. Ezután el is húztak, mint a vadliba, és jó darabig nem is láttam őket. Majd, késöbb láttam, h a lemondós barátnője egyedül megy a mosdóba. Kérdeztem is tőle, h tudja-e, hogy miért mondta le a randit: erre lemondta? Nekem nem is mondta. hahahahaha
Na mindegy a lemondós egyedül ül. Én meg voltam már akkor elég mérges a világra, hogy ne hagyjam annyiban a dolgot. És odamenjek számot vetni a sorssal. Megkérdeztem, h miért mondta le, persze zavarban volt és azt a baromságot volt képes kinyögni, hogy azért, mert a bnője a friss szakítás után nagyon el van kenve. Jah annyira, h hogy tegnap kb az baszta meg, aki csak akarta. Nem kommentelem. De nem hagytam annyiban a dolgot és kérdeztem tőle, hogy velem van-e a baja, nem jövök neki be stb, de nem mondott ilyet, inkább terelte a felelősséget. Persze ez is sok mindent elárul róla, és előre vetíti, hogy ha nem egyenes jellem, akkor mégis mit akarhatnék tőle. Nem szeretem az ilyet, amikor, hülyének néznek. Jó tanács lányoknak: sokkal kellemetlenebb egy pasit levakarni félszavakkal, aki folyamatosan csak menni fog, mint, nyíltan, konkrétan megmondani, hogy nem jön be neked. Szóval megbeszéltem vele, egy már nem randit, este 8-ra az oktogonhoz. És elköszöntem. A bökkenő csak ott van, hogy egy másik lánnyal szintén lebeszéltem az oktogonhoz egy randit. Azt hiszem szegény lény hoppon fog maradni. Bár lehet, hogy ő ezt nem így fogja megélni, de én tudom, hogy egy kellemes randiról fog így lecsúszni. :)