Haligali!
Az elmúlt pár napban folytak velem az események. Munka a szigeten, randi, párkapcsolat, haverok, piálás, találkozások, meglepődések. Szóval mindenféle izgalom volt.
Kezdem ott, hogy volt egy találkozóm, egy csodalánnyal. Az ismeretségünk úgy kezdődött, hogy unalmamban elkezdtem nézegetni fb-on az online ismerősöket és láttam ott egy számomra idegen nevet. Nosza nagy unalmamban rá is írtam, hogy te mégis ki a manó lehetsz. Persze láttam, hogy az egyik exem a közös ismerősünk, de Istenere mondom, nem emlékszem, hogy én jelöltem volna őt be. Így a valószínű feltételezéssel éltem, miszerint ő jelölt be engem anno. De lényegtelen is, mert tény, hogy ismerősök vagyunk és elkezdtünk beszélgetni. Általános csevegés munka, tervek, stb. Minden semleges. Hát jó, legyen, ne menjen a levesbe. Nem töröltem. ez volt kb 2 hónapja, akkor már exem volt a kollégája. Nevezzük ezt a tündért azon a néven, amit ráaggattam magamban: Liliom. Mondjuk eddig neki nem mondtam, de magamban így nevezem. A liliom színpompás, kecses virág, aminek olyan sok változata gyönyörködteti a szemet, ahogyan ez a lány is. Kecses, szép termetre pont tökéletes. Nem gebe, nem dagi, formásan nőies. Az illata csábító és érzéki. Bőrének selymessége szatént idéz. Szemei, mint két barna lélektükör. Beszédesek és mosolyra állnak. Amikor mosolyog, apró ráncok jelennek meg a szeme sarkában, mint huncut hírnökei a boldogságnak. Hangja lágy és kedves. Okos és célratörő. Bár néha bizonytalan, de kitartó és hűséges típus. Azt hiszem rajongok érte. Nem szabad ezt látnia, de sokszor nem tudom levenni a szemem róla. És arra vágyok, hogy a pillanat, amikor rám kacsint, sose múljon el.
Azt mondják mi fiúk nem vagyunk se érzelmesek, se romantikusak. Nos lehet, csak kevés alkalommal mutatjuk meg ezt az oldalunkat. De azok a pillanatok legalább olyan értékesek, mint amilyen ritkák. Szóval kedves lányok, a szerény javaslatom az, hogy ne csesztessétek a fiúkat, mert idióta barmokat neveltek belőlük... Aztán lehet sírni, hogy mindenki csak AZT akarja...
Az első randi, úgy jött össze, hogy szintén unalmamban ráírtam, hogy mi a helyzet vele. Ő elmesélte, hogy nem rég jött haza a Balatonról és másnap mennie kell valahova, ahova sok kedve nincs. Én pedig elkezdtem szívni a vérét, hogy pedig szívesen elvittem volna fagyizni. Erre meglepő választ adott, miszerint, szívesen eljönne velem.
Éltem a lehetőséggel és le is beszéltem vele a helyet és az időpontot.
Vakító napsütés, hőségriadó, színes forgatag a fashion streeten. És egy miniszoknyás szépség ácsorog a Starbucks bejáratánál. Szívem a torkomban dobogott, kevesebbre számítottam, csúnyábbat reméltem. Aki itt megjelent, minden bókomnak megfelelő alapot nyújt. Hűűűha. Itt nem is kell túlozni, nem fognak alaptalan dicséretek repkedni. Szinte fényesebb volt a szépsége a napnál is. Először értettem meg azt a képet, amikor zt mondják, hogy egy lány ragyog. Szinte megállt minden és mindenki körülötte, és a világ, az idő folyása lelassult, a szívem a torkomban dobogott, éreztem a pulzusom a fülemben a nap égette a bőröm, de a szemem, az nem tudott máshova nézni. Belefúrta már távolból a tekintetem az övébe. Hozzáléptem és reméltem hogy nem lesz remegős és lányos a hangom. Magabiztosságot kell sugároznom.
Kedvesen mosolygott és elszállt minden félelmem, tudtam, hogy rám várt és én ő rá.
Egy dalszöveg jut róla eszembe:
Többet érdemelsz a szemünknél
Nem is tudod nem nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már
Többet érdemelsz a kezünknél
Nem is tudod csak nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál?
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már
Lehet hogy még csak most jövök de régen ismerem
Nekünk a szívünkben ott a jel, és minimum egy helyen
Mert a múltunk összeköt, a jövő úgyis egy
Én érte voltam mindig, tudja érte is leszek mindig
Táncolj még, ragyogj csak
Igazi gyémánt vagy, rajtad kevés a karc
Te most is valahogy visszajössz, hogy szabadon elvigyél
Én meg a kezedet keresem valahogy-tudom-hogy
Valahol összeér
https://www.youtube.com/watch?v=FUkcMHOTOkg
Kedvem lett hirtelen az egész világomat megmutatni neki. Táncolni, énekelni, játszani örülni és mindent amit eddig értékesnek láttam megosztani vele.
Szóval elrángattam magammal, egy nagyon nagyon bensőséges helyre. Ez az a hely, ami ha rossz kedvem van akkor mentsváram. Ahol el tudok bújni a gondjaim elől.Ami annyira szent és sérthetetlen, hogy ott senki és semmi nem számít. Ott nincs baj, csak a látvány, ami nyugtatja a szemet és eszedbe juttatja, hogy nincs baj, ameddig van két lábad és egészséges vagy. A hely, ami azt mutatja meg, hogy ha a szíved tiszta, akkor nem kell félned semmitől.
Na jó ez nyálas duma volt, de van amikor ez az ami jellemző rám. Ki mondta, hogy egy srác nem lehet ilyen is?!
A randi folytatódott egy kegyetlen kemény éjszakával, amikor is bármennyire is jól éreztük, én megígértem neki, hogy nem fogok úgy közeledni felé. És tartottam is a szavam. Tudtam hogy utána sokkal de sokkal jobb lesz és többet fog jelenteni. Végre egy olyan lányt találtam, aki mellett öröm volt felébredni. Az órák csak úgy repültek és úgy éreztem, mintha nagyon régóta ismerném és mindez örökké fog tartani.
Aztán történt egy érdekes sztori. Miért is ne lenne érdekes az ember élete, ha lakótársai vannak? Képzeld el a helyzetet, hogy jössz ki a szobádból épp kellemesen lengén öltözve megfelelően a bent uralkodó vulkanikus állapotoknak, amikor is, kilépve az előszobába, hogy a fürdőbe juss, egy idegen alak markolja a fürdőszoba kilincset. Amikor te ráköszönsz, hogy szia, te meg ki a faszom vagy, akkor csak vigyorog és elkezd tőled angolul elnézést kérni. A teljes ledöbbenés minden árnyalata megjelenik az arcodon, miközben realizálod, hogy szigetes karkötőt hord. És itt megfordul a fejedben, hogy biztos a talpadra ragadt egy Sziget fesztiválozó, és nem vetted észre. Te meg haza sétáltál vele... Persze az igazság sokkal kézzelfoghatóbb. Annyi történt csak, hogy elfelejtettek szólni, hogy az egyik szobánkat kiadtuk arra az egy éjszakára. Az igazságnak köze sincs holmi Szigetfesztiválozó-invázióhoz. Egyszerűen csak ki lett adva az egyik szoba egy éjszakára. A tudtunkon kívül.
Mára zárom soraim, mert kibontom a söreim... :)
